Fogalmam sincs hogyan lehetne erröl beszélni, mikor még én sem tudom, hogy mi van pontosan. Nem mesélek mesét, egyszerüen csak leírom, hogy mit érzek, hátha..
Hazajöttem, mert azt gondoltam, ha itthon leszek és személyesen tudok beszélni az emberekkel, akkor minden sokkal egyszerübb lesz, mert olyankor látod az emberek reakcióit ésatöbbi. De az egész ott kezdödött, hogy az emberek rá sem érnek, ha mégis, akkor én vagyok elfoglalt. Ezek után felháborodnak, hogy mi az, hogy én nem érek rá és én nem megyek oda ahová akarják. Mégegyszer: hazajöttem, csak miattuk, hadd döntsem el én, hogy mit szeretnék csinálni legalább. Erre azt kaptam, hogy mégis hogy képzelem azt, hogy csakis körülöttem forog a világ.
Találkoztam azzal az emberrel, akiért bármit megtennék, tényleg, akár egy ház tetejéröl is leugranék érte.. najó.. azt talán nem. :'D Találkoztam vele, és megint rá kellett jönnöm, hogy még mindig ugyan olyan tökéletlenül tökéletes, amilyen volt. Rájöttem, hogy miért is szeretem annyira, habár ezt úgy sem értené senki. Senki sem hisz bennem, abban, hogy ennyire szeretem..
Találkozni szerettem volna azzal az emberrel, akivel rengeteg sok megbeszélni valónk lett volna, de végül lemondtam. Mindenféle okot kitaláltam, hogy miért nem mentem, de az igazság az, hogy egyszerüen azért nem mentem, mert nem tudtam miként reagálnék arra, ha találkoznánk. Hánymillió bejegyzés szólt a 'káposztáról', egyszer fent, egyszer lent.. Nem akartam megint mindent újra összekavarni, hogy aztán a végén megint semmi legyen belöle. Nem akartam belenézni a szemébe, hogy aztán egyfolytában az járjon a fejemben, hogy hatalmas hibát követtem el. Nem, belöle tényleg elég volt, már túl sokszor megbántott.
Térjünk vissza igaz szerelmemhez, a hercegemhez.. Neki belenéztem a szemébe és azthittem, hogy szeretettel tele, boldogan néz rám. De lehet, hogy ezt csak látni akartam és csak beképzeltem? Mi van akkor, ha ö egyáltalán nem tart az ö hercegnöjének? Találkozásunk után 4 napig nem beszéltünk valami sokat, pedig szükségem lett volna rá, de ö nem volt ott nekem.. Végül négy nap után írt nekem egy sms-t, hogy hiányzom neki és szeretne ma látni. Igent mondtam, hát persze hogy igent.. de ezek után ö mondta le, mert hogy hirtelen beteg lett. Lehet, hogy ö is sokszor megbánt, de ö számomra egy olyan.. bevésödés, mint a Twilight-ban. Ha rágondolok boldog leszek, ha vele vagyok pillangócskák repkednek a hasamban és akárhányszor megbánt összetörök, de amint bocsánatot kér el is felejtettem a történteket. Nevezzük akárminek, egyszerüen jó vele lenni. Senki mással soha nem leszek olyan boldog, mint vele.
You said move on, where do I go?
You're like an Indian Summer in the middle of winter
Like a hard candy with a surprise center
How do I get better once I've had the best?
You're the best, and yes, I do regret
How I could let myself let you go
Now, now the lesson's learned
I touched it, I was burned..
No comments:
Post a Comment