honvágy..

Nemrég kezdtem el járni egy drámacsoportba, ahol szerepjátszást tanulunk. Elsö alkalommal nagyon jó volt, ezután következö hét hétföjén történt az, hogy a másik épületben voltunk [a sulink több épületböl áll, a miénkben csak a külföldi gyerekek vannak, a másikban pedig a hollandok.] Hétfönként abban a holland-épületben van 2 óránk. Na most közte, abban az 5 perc szünetben történt, hogy pár gyerek odajött..
- Hé, ti ide jártok? Még nem láttalak titeket..
- Aha, csak mi az ISK-ból vagyunk. - az ISK a mi épületünk. Két srác összenézett, majd az egyik megszólalt:
- Ja, oké. Heló! - mondhatni elküldtek, de mi magunktól is mentünk. A terem másik feléböl hallottuk, hogy rajtunk röhögnek.
Na, ezek után mentünk szerdán este a drámacsoportba, ahol ez alkalommal tiltakozunk kellett kis csoportokban valami ellen. Én megszólaltam, csak annyit mondtam 'De mi megyünk Rómába!' és az egyik srác annyira megbámult, hogy utána inkább csak csukottszájjal játszottam. Barátnömnek egyböl leesett mivan, úgyhogy abbahagyta amit épp csinált és követte a példám.
Csak annyit szeretnék ezzel, hogy egyáltalán nem tetszik, hogy egyesek mit gondolnak magukról. Egyébként is: melyik holland beszél tökéletesen magyarul?! Én mindezek után ezen a héten [ma] inkább el sem mentem. Nem érzem jól magam ott. Mivel vagyok én kevesebb, mint ö? Hogy nem itt születtem? Kit érdekel! Én sokkal büszkébb vagyok arra, hogy magyarul tudok, minthogy hollandul. Ha bár nincs sok kedvem hazamenni, azért ilyenkor mégiscsak elöjön a honvágy..
Nem tudom mit csináljak ezzel az egésszel.. még visszavan ha jól számolom 5 vagy 6 hét.. De nekem tényleg semmi kedvem visszamenni oda mégegyszer. És ezek után abban sem vagyok biztos, hogy szeretnék újra lovagolni a zsebpénzemböl..
Olyan gyorsan eltünnek az álmaim néha..
puszi mindenkinek. <3