te nem vagy holland

Két évvel ezelött egy nagyon kedves hollandtanárom volt, aki év végén még egy könyvet is ajándékozott nekem, mert tudta, hogy szeretek olvasni és mert nagyon tetszett az a könyv. Reméltem, hogy töle lesz majd órám, de nem úgy lett. Egy fiatal tanárnö lett a tanárunk, akit szintén kedveltem, mert mindig új dolgokkal jött. Vicces feladványok, filmek ésatöbbi. Persze mind azért, hogy jobb legyen töle a hollandunk. Aztán év végére kikerekedett a hasa és elment tölünk terhességi szabadságra. Reméltem, hogy idén visszakapjuk a kedves bácsit, akitöl a könyvet kaptam, de ehelyett egy öreg tanárnöt kaptunk. 

Már az elsö órán nem volt szimpi, mert csak beszélt, megígért dolgokat, de nem csinált semmit. És mindenki tudja: ha egy tanár valamit megígér, de nem ír le, nem is fog az megtörténni. Most már jópár hónappal késöbb van és még mindig nem kedvelem, mondhatni utálok az óráira bejárni. Fél év alatt gyakoroltunk EGY FÉL érettségi szöveget. Fél év alatt sikerült szereznem egy nagyon rossz jegyet az elsö holland érettségimre, mert sosem tanított meg minket verset elemezni. Erre csak annyi volt a reakciója, hogy a külföldiek nem érhetik meg annyira a holland verseket, és ne aggódjak emiatt, ez sosem fog nekem menni. Mert külföldi vagyok. Hogy három hónap alatt megtanultam hollandul beszélni és már lassan hat éve lakom itt, az nem számít persze. Fél év alatt annyira 'megkedveltem', hogy a prezentációs érettségimet arról tartottam, hogy szerintem nem kéne olyan legyen, hogy érettségi. Mikor végeztem és az osztálytársaim fele csöndesen üldögélt és lefelé nézett és a másik fele állva tapsolt, csak annyit mondott nekem, hogy sajnos most nincs idö arra, hogy megbeszéljük az elöbb történteket. Azóta már többen is tartottak érettségi prezentációt és mindig volt idö megbeszélésre. 

Az elmúlt órák felén arról beszélt, hogy milyen jó is nekünk, ha gyakorolunk az érettségi szövegekkel, amit végül nem csináltunk, mondván túl sokáig tartott a mondanivalója. Míg én azt próbáltam elmagyarázni abban a 15 percben, a prezentációm alatt, hogy a tanárok többsége szívesebben tanítana nekünk érdekes dolgokat, mint mondjuk a kedves terhes tanárnö, ez nem mindig lehetséges, mert gyakorolnunk kell azokkal az értelmetlen érettségi szövegekkel. Míg én csak arra próbáltam rámutatni, hogy a suli egy jó hely, ha izgalmas dolgok történnek benne, ö valahogy úgy értelmezte az egészet, mintha azt mondtam volna, hogy nincs semmi értelme annak, amit ö tanít. És ez nagyon zavar. Még sosem nézett rám valaki olyan csúnyán, mint ez a tanár. A barátom szülei sem örülnek nekem mindig, föleg ha reggel 5-kor nevetgélek, de még ök sem néztek rám így soha. Ez a tanárnö úgy néz rám, mintha valami másik bolygóról jött, primitív lény lennék, aki persze, hogy nem érti meg, hogy mi történik Hollandiában, hiszen nem holland. Help! Én mindig szerettem holland órára járni, de az idén minden megváltozott... Kinek lenne kedve hollandul tanulni, ha mindig a szemedbe köpik, hogy külföldi vagy és úgysem fogod te ezt sosem megérteni? Mert nekem nagyon nincs kedvem...